Nem tudom hogy a sok alkoholtól nem vagyok képes gondolkodni vagy csak megint te zavartál teljesen össze.
Valószínűleg mindkettő de az alkohol a kevésbé pusztítóbb.
“ideje felkaparnod magad a földről, és emlékezned arra, hogy ki is vagy valójában. nehogy már egy hülye fiú tegyen tönkre, az igazi harcosok saját magukkal vívják a csatát. kelj fel az ágyból, sminkeld ki magad, öltözz fel úgy, ahogy neked tetszik, hívd fel a barátaidat, és menjetek el bulizni. kövess el hibákat, cigizz, igyál, mássz át azon a drótkerítésen, akkor is, ha kiszakad közben a nadrágod. tökmindegy, csak érezd, hogy élsz. mit mesélsz majd szívesebben az unokádnak? hogy egy lelki roncs voltál éveken keresztül, vagy azt, hogy a fiatalságod minden percét kiélvezted?”
—
“És nekem kibaszottul tetszik, de nem mondhatom, mert csak barátok vagyunk😭”
—
“Nehezen bizok meg emberekben.. És erre a válasz a múltban van.”
— (via in-june-1999)
Ma reggel ébredés után szinte pusztító, elemi erővel tört rám a hiányod. Jó ideje nem éreztem már ezt, így szinte letaglózott az érzés. Egy pillanatig szerettem volna azt hinni, hogy csak egy rémálomból riadtam fel, hogy csak álmodtam az elmúlt heteket, hónapokat, és mindjárt érkezik a szokásos ‘Jó reggelt!’ üzeneted.
De az már soha nem fog jönni. Soha nem szól majd az a hang a telefonon, amit hozzád állítottam be.
Annyira fájdalmas volt ez a reggel, hogy még csak kikelni sem bírtam az ágyból. Az oldalamra fordultam, összehúztam magam egész kicsire és sírtam. Olyan rég nem sírtam már.
Legszívesebben egy késsel felhasítanám a mellkasom és kitépném a szívem, ásnék egy mély gödröt és beletemetném, hogy soha többé ne kelljen semmit sem éreznem.
Azt hittem, már túl vagyok rajtad, de úgy tűnik, mégsem.
Olyan ez, mint a corona: hullámokban jön a hiányod, a fájdalom. És nem tehetek ellene semmit.
Ha megkérdeznéd hogy vagyok, mindig azt válaszolnám hogy jól.
Most őszintén?
Mit tudnál tenni ha azt mondom haldoklom lelkileg?
Néha még levegőt venni is nehéz
Annyira utálom magam
Csak sírnék, de nem jön,
Ellenben a hányingerrel
Negyven szálka akad a torkomra
És tanácstalanná tesznek
Nem tudok másra gondolni, csak rájuk
Hogy megint ott vannak,
Mert utálom magam.
Szeretném szeretni magam.
Szeretném elfogadni magam.
Szeretnék jól lenni végre.
11
fogalmam sem volt róla,
hogy egy kék szempárban
mélyebbre lehet süllyedni
mint az óceánban
de már nem
kapok
levegőt
Veled álmodtam.
Itt voltál velem és szerettél.
Innen tudtam,hogy csak álom.
@myeyesareallcriedout
Rendben akarok lenni Jól akarok lenni. Elegem van a rémálmokból Elegem van a rossz napokból
Jxdn ft: Machine Gun Kelly — WANNA BE
Te vagy a jég a whiskeymben, a mentol a cigimben, a tejszínhab a gofrimon és a sajt a lángosomon.
Nélküled is jó, de azért veled az igazi.
193 posts