Te Vagy A Jég A Whiskeymben, A Mentol A Cigimben, A Tejszínhab A Gofrimon és A Sajt A Lángosomon.

Ha kérnem kell a figyelmed, akkor bazd meg a figyelmed

“Az évek alatt megtanultam hogyan mosolyogjak, amikor minden összeomlik körülöttem.”

Nagy Bandó András: Nélküled, veled

Szüntelen velem légy, de maradj észrevétlen, halmozz el étkekkel, és hagyjál szomjan, étlen! 

Ne láncolj magadhoz, de marasztalj, ha mennék, zárj be börtönödbe, és légy állandó vendég! 

Változz át naponta, de maradj meg ilyennek, kívánj meg percenként, s hagyd, hogy megpihenjek! 

Lehetsz drága terhem, de ne légy a terhemre, engedd, hogy szárnyaljak, és húzz le földközelbe! 

Elvihetnek tőlem, tudd, hogy visszaveszlek, maradj a szolgálóm, s királynőmmé teszlek. 

Hagyj mindig magamra, és maradj velem naphossz, hozzám lehetsz hűtlen, de légy hű magadhoz.

Ordít minden gondolatom,mégis hallgatok.

“Ülj ki velem a tetőre, egy üveg borral és egy takaróval! Feküdjünk el a cserépen és nézzük a csillagokat, amíg hajnalban el nem tűnnek az égről! Beszélgessünk a világegyetemről, furcsa összeesküvés elméletekről, beteg 90-es évekbeli művészfilmekről és hírhedt sorozatgyilkosokról.Mondd el mi van a fejedben! Mondj el mindent, amit eddig másnak nem mertél! Mutasd meg a sebeid és engedd, hogy lecsókoljam a könnyeid!Csak annyit akarok, hogy úgy vetkőzz meztelenre előttem, ahogy más előtt még soha. Hogy magadon hagyod a ruhád.”

— Alexander Levin

-M

Nem tudom mit érzek,egyszerűen az érzéseim megbolondultak.

MIATTAD

-L

Régen és most

Régen lenéztem azokat az embereket, akik alkoholt fogyasztottak. A tízen évesektől meg egyszerűen undorodtam ittas állapotukkor.  Most, ha tehetném mindennap kint lennék az utcán, egy vodkás üveggel a kezemben, és csak jól akarnám érezni magam a baráti körömben. 

Régen köhögtem a cigi füstjétől és ígérgettem anyámnak, apámnak, hogy nem, én soha nem fogok rágyújtani, mert rossz szokás.  Most is azt mondom anyunak, hogy nem, nem gyújtok rá, miközben a kezemről mosom le a fürdőben a dohány szagát. 

Régen nem érdekeltek a fiúk, undorodtam tőlük. Puszi, vagy ölelés már szóba sem jöhetett. Most, a fél kezem odaadnám azért, ha lenne valaki, aki teljes szívéből szeret. 

Régen hazaérve az első dolgom az volt, hogy megcsináltam a leckét, kifaragtam a ceruzáim és bepakoltam másnapra.  Most, talán reggel hozzá nyúlok a táskámhoz, de akkor sem biztos.

“És nekem kibaszottul tetszik, de nem mondhatom, mert csak barátok vagyunk😭”

—

“We didn’t need words, we just looked at each other and smiled.”

— her eyes said everything  (via difficult)