“Az évek Alatt Megtanultam Hogyan Mosolyogjak, Amikor Minden összeomlik Körülöttem.”

Manapság a fiúk, nem látnak semmi mást egy lányban, csak a mellet, a segget, a pinát. Hogy esetleg érzéseket tápláljanak egy lány iránt? Jaj dehogy. Hiszen akkor mástól is függenének, nem csak magugtól. Félnek elkötelezni magukat. Küzdeni egy lány szerelméért? Ugyan minek, amikor lépnek kettőt és szembetalálják magukat egy könnyűvérű szajhával, aki bármit megad nekik, amit csak akarnak. De ezzel van a baj. A fiúk nem akarnak mást, csak dugni dugni dugni. Érzelmek nélkül. És még felteszik nekem a kérdést, miért nem akarok egy fiút sem. Na pont ezért.

Tisztelet a kivételnek.

Inkább megfulladok könnyek között, mint hogy elmondjam,

nem kapok levegőt nélküled.

“Engem mindig félig szerettek,

Van jogom, hogy gonosz lehessek”

Ady Endre

Csak adjatok egy kis időt, hogy újra építsem magam.

Aki szeretnék lenni.

Az ember, akire gondolsz, mikor részegen az asztal felett görnyedve próbálsz józanodni.

Az ember, akit keresel, ha szomorú vagy, mert tudod, hogy tőle jobb kedved lesz.

Az ember, akire lefekvés előtt gondolsz.

Az ember, aki marad akkor amikor mindenki más számára elviselhetetlen vagy.

Az ember, aki nagyon fontos neked.

Az ember, aki mindig meghatározó része lesz az életednek.

De tudod ki akarok neked a legjobban lenni?

Akit félsz elveszíteni és akit a legőszintébben szeretsz.

-Anna S.

Miért adtál reményt, ha nem tőlem akarod a boldogságot?

„Remélem majd egyszer valaki elmondja neked hogy mekkora hülye voltál hogy soha többé nem kerestél“

“Csak egy olyan hetet kérek, amikor minden tökéletes…”

Út

Sokáig kerestelek ismeretlenben, ismerősben. Kutattam az arcokat, a szemeket hátha megpillantom azt a csillogást, azt a mindent elvakítót, azt a mindent felforgatót. Hiába, nem leltem sehol. Aztán rájöttem. Előbb, magamat kell, hogy megtaláljam. A boldogságom velem kezdődik, hogy Veled folytatódhasson.