Manapság A Fiúk, Nem Látnak Semmi Mást Egy Lányban, Csak A Mellet, A Segget, A Pinát. Hogy Esetleg

Végre rájöttem arra, hogy nem muszáj megfelelnem neked. Nem Nekem kell küzdenem érted, hanem fordítva. Te vagy a férfi, én a nő. A szerepek sosem cserélődnek!

...és ha újra talalkozunk, egymás szemébe nézünk és eszembe jut majd minden. De ezúttal más lesz. Már nem érhet miattad sem öröm, sem fájdalom. Már nem leszek boldog ha látlak. Már nem fogom várni hogy keress. Csak a keserédes semmi, ami maradt: a túl sokáig összeakadt tekintetünk és az a bizonyos gúnyos mosoly a szám sarkán.

@gunyos-mosoly-a-szam-sarkan

Ellentett

Neked kevés, nekem minden. Nekem fontos, neked mindegy. Én hülye meg el is hittem. A szívemet rossz helyre vittem.

Én maradnék, te mennél. Nekem elég, neked kell még. Te üres, én tele, nincs a szavaidnak hitele.

Én előre, te vissza. A tiéd hátsó, az enyém tiszta. Én korán, te késve. Az álomból túl későn eszmélve.

Te mész, én maradok. Az érzéseim tőled szabadok. Te felejtesz,én emlékszem. Bár vinnéd magaddal az emléked.

M❣️

Akarok valakit, aki megkérdezi mindennap, hogy hogy vagyok.

Akarok valakit, aki arra kér, hogy írjak neki, ha haza értem.

Akarok valakit, akivel bármiről tudok beszélgetni.

Akarok valakit, akit tiszta szívemből szerethetek és, aki viszontszeret.

Akarok valakit, aki boldoggá tesz.

Igazából nem valakit akarok, hanem téged.

Egy műmosoly.

Egy mű nevetés.

Egy boldog kinézet.

És máris mindenki azt hiszi, hogy jól vagy.

Mondd, akarsz te még engem?

Vagy végleg el kell felejtselek?

Találkozunk még valaha?

Vagy én jobbra, s te balra?

Mondd, hogy mit akarsz,

Mert ez a tudatlanság engem kiakaszt.

A jövőt velem vagy nélkülem tervezed?

S az említett közös gyerekek?

Mondd, hogy akarsz még, kérlek!

Ne kelljen más szemébe nézzek!

Oly rövid ideje vagyunk együtt,

Ne most kelljen külön mennünk!

Csak találkozzunk végre!

S, ha úgy akarod, a szemembe mondd, hogy vége!

Csalódni fogok, nem is kicsit,

De lehet, hogy jobb lesz ez így.

Mondd, mit érzel irántam! Mindent vagy semmit?

Nem akarok rajtad kívül mellettem tudni senkit!

Ha szeretsz még, örülök,

S, ha nem, hát elköszönök!

M❣️

Nem akarom, hogy tőled függjön a boldogságom.

(Bár azt hiszem, ezzel már elkéstem…)

Előbb-utóbb belefáradunk. Mindenbe . Minden apró kis konfliktusba. Belefáradunk a folyamatos várakozásba , a megfeleléskényszerbe . Abba , hogy akárhogyan is küzdünk , sosem érjük el amit akarunk . Mert mindig jön valaki , vagy valami ami feltart minket. Belefáradunk , hogy állandóan csalódásnak van kitéve a lelkünk , és belefáradunk , hogy akiért mi bármit megtennénk , annak mi soha nem leszünk elég jók . Feladjuk.

És végül szép lassan megint lesüllyedek a mélybe,anélkül,hogy ezt bárki is észrevenné.

Nagy Bandó András: Nélküled, veled

Szüntelen velem légy, de maradj észrevétlen, halmozz el étkekkel, és hagyjál szomjan, étlen! 

Ne láncolj magadhoz, de marasztalj, ha mennék, zárj be börtönödbe, és légy állandó vendég! 

Változz át naponta, de maradj meg ilyennek, kívánj meg percenként, s hagyd, hogy megpihenjek! 

Lehetsz drága terhem, de ne légy a terhemre, engedd, hogy szárnyaljak, és húzz le földközelbe! 

Elvihetnek tőlem, tudd, hogy visszaveszlek, maradj a szolgálóm, s királynőmmé teszlek. 

Hagyj mindig magamra, és maradj velem naphossz, hozzám lehetsz hűtlen, de légy hű magadhoz.