Lehet, Hogy Téged Akart, De Tudod Mit Talált Helyette? Kifogásokat.

Lehetne, hogy egyszer leülünk kettesben,

Egy üveg bor mellett,

És megbeszéljük, miért nem voltam

Sohasem elég jó neked?

Manapság a fiúk, nem látnak semmi mást egy lányban, csak a mellet, a segget, a pinát. Hogy esetleg érzéseket tápláljanak egy lány iránt? Jaj dehogy. Hiszen akkor mástól is függenének, nem csak magugtól. Félnek elkötelezni magukat. Küzdeni egy lány szerelméért? Ugyan minek, amikor lépnek kettőt és szembetalálják magukat egy könnyűvérű szajhával, aki bármit megad nekik, amit csak akarnak. De ezzel van a baj. A fiúk nem akarnak mást, csak dugni dugni dugni. Érzelmek nélkül. És még felteszik nekem a kérdést, miért nem akarok egy fiút sem. Na pont ezért.

Tisztelet a kivételnek.

Nem akarom, hogy tőled függjön a boldogságom.

(Bár azt hiszem, ezzel már elkéstem…)

Soha senki nem tudná megérteni azt ami lezajlik a fejemben amikor meglátlak..

Csak adjatok egy kis időt, hogy újra építsem magam.

Felhők

Érzelmeim akár a felhők,

Haladnak mennek előrre.

Viszont vannak melyek túlságosan sietnek,

Kapkodnak majd sietségükben sérülnek...

Ezek általában el is tűnnek.

A szél elfúja őket és teljes mértékben elmennek.

Elmúlt és nincs többé...

Hiánya marad már csak fent,

De telik az idő és a felhő megy tovább.

Mint, ha semmi nem lett volna,

Meg sem történt az egész

Csak halad tovább a célig.

Melyek még egyben vannak s erősek,

Egyben maradnak és mennek.

Ahogy nézem őket csak vannak,

Nem érdekli, hogy elmúlt.

Telnek a napok, a hetek, az évek,

De egy felhő egyben van még és mennek.

Az lenne a szerelem felhő...

Melyet a szél nem tud elszakítani,

Ő egyben van és vár.

Erős kis felhő ez,

Van hogy megsérül, de mindig helyreáll....

Irántad érzett szerelmem nem foszlik el soha már.

És csak annyit kérek tőled drága szél...

Sodorj össze minket!

Tőled pedig drága szerelmem...

Ügess még egyet!

“(…) és az ember nem képes arra, hogy csak úgy kikapcsolja az érzelmeit.”

— Heidi McLaughlin: Örökké a csajom

Hát végülis ahhoz is pofa kell,hogy leláttamozd az üzenetet és basszál visszaírni.

Elfáradtam

Miattad a mai napig megkérdőjelezem magamat. Miattad kevesebbnek éreztem magam, mint amennyit valójában érek. A legrosszabb énem voltam és mégis azt hittem, hogy a legjobb vagyok, mert annyira nagyon próbáltam elnyerni a szerelmed. Megpróbáltam minden lenni, amire vágytál, próbáltam az lenni, akire szükséged volt…de ez nem volt elég, sosem voltam elég. Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni azokat a dolgokat, amikkel felzaklattál, amikkel megbántottál, amikkel összetörtél és megpróbáltam elhallgattatni magam azért, hogy a kedvedre tegyek. És még mindig nem voltam elég neked. Meg akartam mutatni neked, hogy mit jelent valójában a szerelem, hogy többé ne félj tőle. De ez még mindig nem volt elég. Amikor megpróbáltam elmenni, visszatartottál és soha nem engedted, hogy továbblépjek. Mindig emlékeztettél azokra a dolgokra, amelyek hiányoztak belőled/tőled, de aztán kirántottad a lábam alól a talajt, és amint a zuhanásból visszatértem hozzád végül azon kaptam magam, hogy soha nem kaptam meg őket. Cserébe neki adtad mindet egy olyan embernek akit nem szeretsz, nem tisztelsz és valoszínűleg nem is fogsz. És még ezt is elfogadtam, még ezen is túlléptem!!

Te pedig minden egyes alkalommal az elmúlt több mint 1 évben semmibe vettél és még volt képed azt mondani, hogy fontos vagyok. Nem, nem vagyok az, mert tudtad hogy rosszul esik, tudtad hogy fáj, mégsem foglalkoztál vele. Mert mindig minden körülmények között magadat választottad. Nem szeretsz, soha nem is akartál szeretni, csak birtokolni akartál mint egy aprócska játékot, amit előkaptál ha kedved szottyant hozzá. Állandóan összezavarsz a fura viselkedéseddel. De tudod mit, itt nem én vesztettem. Erre pedig akkor fogsz rájönni, amikor évek múlva öregen és megfáradva egy olyan emberrel leszel összezárva aki nem én vagyok, akivel 5 perc nehezebben fog eltelni mint az egész életed. És soha semmit nem fogsz jobban bánni, mint hogy nem engem választottál.

Nem az a baj, hogy nem merem elmondani, hanem az, hogy nem tudom mi lesz ha elmondom.