egy sírra virágot tenni a világ legfájdalmasabb dolga
annyira ironikusnak tartom, hogy mindenkit
megvigasztaltam,akinek valaha szüksége volt rá
és úgy érzem mindenki átnéz a problémáim felett most
csak, hogy ne kelljen foglalkozniuk vele
amikor szükségem lenne valakire :
-most nem érek rá, mert takarítok/filmet nézek/zenét hallgatok
amikor valakinek rám van szüksége :
*felkelek hajnali kettőkor, vagy el sem alszom addig holott másnap iskola, összecsapom az online dolgozatom, hogy minél hamarabb segíthessek...*
érezni a különbséget?
mindig azt hittem vannak emberek, akikre számíthatok, de rájöttem, hogy nincsenek
mikor meghalt apukám, teljesen egyedül maradtam
az egyetlen barátom pedig órákkal később válaszolt, hogy nem ér rá telefonálni, mert éppen pakol
mintha nem lehetne öt percre abbahagyni
mintha én sose hagytam volna félbe semmit, hogy meghallgassam
mintha ellenkező esetben ő nem vágyott volna arra, hogy valaki meghallgassa
csak nem akartam egyedül maradni
a halál olyan lehetetlen dolognak tűnt eddig
adventi naptár
14. ablak
a karácsony nem karácsony nélküled
ha azt hiszed, hogy egy mosoly
mindig boldogságot jelent,
akkor nem tudod mi az igazi
szomorúság
és ez így is van rendjén,
majd én helyetted is átéltem
újra és újra
olyan nagy színész vagyok,
oscart érdemelnék,
amiért nem veszi észre senki,
a feketeséget bennem
én csak meguntam, hogy mindig én várok másokra
meguntam, hogy kioktatnak, mintha nem tudnék semmit
komolyan meguntam, hogy kihasználnak és hülyének néznek az emberek