És ez rossz nekem.. Nagyon
(Bár azt hiszem, ezzel már elkéstem…)
Valamiért te lettél számomra az az ember akinek már egy mosolya is nagy hatással van rám. Ne kérdezd. Akárhogy próbállak kiverni a fejemből egyszerűen nem megy. Nem tudok nem felfigyelni rád ha megjelensz a közelemben. Nem tudok teljesen közömbösen viselkedni. Talán te vagy számomra az igazi. Csak egy ember a tömegből másoknak de nekem AZ ember a tömegben. De ne is tagadd. Te kezdted. Te hívtad fel magadra a figyelmem. Es talán életem legnagyobb hibája volt, hogy akkor és ott oda néztem. Rád. Talán életem legnagyobb hibája mert sohasem leszel az enyém. És azóta is téged kereslek mindenhol. Mindenhol és mindenkiben. Ó igen, meg sem próbálom tagadni. Beléd szerettem.
- Az üzenet, amit soha nem fogok elküldeni neked
Hát végülis ahhoz is pofa kell,hogy leláttamozd az üzenetet és basszál visszaírni.
Kiüresedtek a napok nélküled.
Az emberek csak jönnek, mennek, de téged nem látlak a rohanó tömegben. Pedig nagyon kereslek.
Ha az ember hiányt érez, próbálja valamivel pótolni. Én is próbáltam: más karokba omlottam.
Idegenek csókjába bujdostam a mardosó fájdalom elől, amit miattad érzek. És persze csak folytatódott tovább az ördögi kör, mert csak még üresebb lettem ezek után.
Elvesztem az űrben. Abban a kurva nagy galaxisban, ahol te voltál az egész csillagrendszer.
Megint egyedül maradtam.
Most ki fog csillogni nekem a hideg sötétségben?
Talán az volt a probléma, hogy sosem láttál így, a ragyogó napfényben állni, arccal a Nap felé, hagyva, hogy a hajamat is arany fényre fesse, ahogy összeborzolja a szél.
Sosem láttál a kedvenc zenémre tombolni és egy liter fagyit megenni.
Sosem láttad, ahogy csapkodok a kezemmel ha valami olyanról beszélek, amit megszállottan imádok.
Sosem láttad, milyen boldog vagyok.
Hogy milyen boldog tudok lenni.
Te szomorúnak láttál és sötétnek, hidegnek.
Tudom, hogy azt hitted, ez az ami megfogott, a vörös és a fekete keveréke, ahogy csatát vívnak a viharfelhők a fejem felett, hiszen ősz volt akkor is.
Talán bántotta volna a szemed a fény, nem is akartál többnek látni egy árnyéknál.
De én vagyok a tavaszi nevetés, ahogy újra virágba borulnak a fák.
A kisgyerek a buborékfújóval.
A szél, ami az arcodba fújja a virágok illatát.
Én vagyok a boldogság és az újra kezdődő élet, bármilyen hideg volt is a tél.
Lily Midwinter - Ezt még elmondanám
Némely srác annyira buta. Ők azt gondolják, nekünk lányoknak az tetszik ha izomtrikóban feszengsz a tükör előtt, vagy állandóan arról beszélsz, hogy ennyit és ennyit fektettél meg egyetlen éjszaka leforgása alatt. Persze, nyilván van akinek ez tetszik. De a legtöbbünknek nem. Mi arra vágyunk, hogy akár az éjszaka kellős közepén felhívj, csakhogy kifejezd mennyire szeretsz. Igen, mi lányok nagyon furcsák, olykor pedig kiismerhetetlenek, érthetetlenek vagyunk. De mindezek ellenére korlátok nélkül, tiszta szívünkből szeretünk. Az együttlétek alatt sem azt várjuk tőletek, hogy mocskos szavakat használva, érzelmek nélkül a saját vágyaitokat kiélve dugjatok minket. Számunkra a szeretkezés szó, az egymás testében való feloldódást jelenti. Azt, mikor két test egymásra szomjazva eggyéválik, és a lelkeink pedig összeérnek. A szex számunkra, a testiségen alapuló szerelmet kifejező eszköz. Persze, vannak pillanatok mikor minket is elkap a hév, és nem érdekel semmi más, csak hogy azonnal érezhessük a másik testét, viszont a legtöbb esetben egy érzéki, forró együttlétre vágyunk. Nem pedig arra, amikor érzések nélküli rideg légkörben, nulla empátivál a másik felé csak úgy csináljuk, mert "miért ne?!" Tudod, még mindig van különbség a dugás, és a szeretkezés között. Nincs annál vonzóbb dolog, mikor látod a férfi szemében, hogy akar téged. És nem csak a tested. Akarja a lelked, a hibáid, és mindent ami Te vagy. Amikor vele vagy, érzed hogy nem csak azért csinálja mert kurvára kanos, meg mert fogadtak a haverokkal, hogy az ágyába hullasz, hanem mert egyszerűen kíván téged. Mindent ami Te vagy. A tested, és a lelked is
'21.06.29.
Attólmég, hogy mosolygok egész nap, nem azt jelenti, hogy lelkileg stabil vagyok. Bármelyik pillanatban összeomolhatok.
Végre rájöttem arra, hogy nem muszáj megfelelnem neked. Nem Nekem kell küzdenem érted, hanem fordítva. Te vagy a férfi, én a nő. A szerepek sosem cserélődnek!
nem tudom hogy komolyan gondolod-e...hogy hogyan bízzak újra bennünk...nem tudom hogy szeretsz-e...vagy csak mert nincs más...nem tudom igazán csókolsz-e...vagy ölelsz...nem tudom hogy érzelemmel tettél mindent aznap este...nem tudom hogy mit higyjek...nem tudom hogy hazudsz-e nem tudom hogy azok a mosolyok igazak-e nem tudom hogy ahogy rám nézel őszinte vagy sem...nem tudom...tenned kell hogy újra bízzak benned és nem tudom hogy eléggé akarod-e...nem tudom hogy tényleg őszintén mondod hogy “neharagudj”,”szeretlek”...nem tudom hogy mit érezzek...
193 posts