a legviccesebb az egészben, hogy soha nem azt kérdezik az emberek “hogy vagy?”
nem
az embereket nem érdekli, hogy érzed magad, mindenki azt kérdezi “mi történt?” mintha bármennyi közük is lenne életünk tragédiájához
amikor pedig nem tudod elmondani, mert nincs erőd hozzá, megsértődnek
miért hiszi azt mindenki, hogy joga van feltenni egy ilyen fájdalmas kérdést?
miért érzik azt, hogy ha valakinek meghalt egy családtagja, akkor rendben van oda menni és bármilyen együttérzés helyett egy “mi történt?” kérdést odavetni?
végtelen álomba merülve
kapkodtam a levegőt
és törtem a felszínre
tudom, meséltem már többször,
de újra leírom, mennyire hihetetlen
hatása és ereje van a szavaknak,
de még hihetetlenebb, hogy csak
a negatív szavak törnek olyan
erősen utat, a pozítívak eltűnnek
valahol a sötétségben
tudod mi a legrosszabb a barátokban?
hogy mindig számítasz rájuk
és a végén mindig csalódsz
nem pozitív értelemben
Örökké a kedvencem lesz
azt mondják ne sírj
találkoztok még a
mennyben
de mi van akkor,
ha két különböző
mennyben hittünk
mindketten?
van egy átjáró
egyikből a másikba?
vagy fogjam fel végleg,
hogy elmentél és
soha többé nem jössz vissza?
adventi naptár
7. ablak
mindennap ajándék, miért várunk akkor a karácsonyra?
az az igazság, hogy amikor apukám meghalt,
nem csak őt fesztettem el,
elvesztettem a barátaimat, a régi családomat
és magamat is