A-monocerotis - Monoceros

néha a barátok olyanok, mint a víz

kifolynak az ujjaid között, eltűnnek,

visszacseppennek a folyóba, ahonnan jöttek

de talán az igazi barátaid benned élnek,

nem véletlenül van a tested több, mint fele vízből

mindig azt látjuk a legnagyobb szörnyetegnek a környezetünkben, akire a legjobban hasonlítunk

hullócsillaggá váltál,

egyedül hagytál

magányosan

ragyogni az égen

félek egyedül.

ha azt terhelnék a szavak,

aki kimondta őket,

akkor máris kevesebb,

de ezzel együtt mégis több

szomorú ember lenne,

mert néha a gonoszok

és rosszak vannak többen

két hónapja történt

de mégis

annyira tegnapinak

rémlik

adventi naptár

2. ablak

karácsonyi zenék bömbölnek a boltokban és feledtetik el velem a gondokat

azt hiszem azt fogja jelenteni a továbblépés,

hogy nem fogom elsírni magam

minden alkalommal, amikor megemlít valaki téged

mindig didergek

de ma rájöttem

a lelkem fázik

nem pedig én

nőként nem az a dolgunk,

hogy parancsszóra szüljünk,

hanem az, hogyha már világra

hozunk egy életet, akkor

megtanítsuk neki azt, hogy

ez nem kötelező

és végképp nem kötelesség

adventi naptár

3. ablak

két héttel a születésem után az apukám betett a karácsonyi fa alá, mert neki én voltam a legszebb ajándék. Nekem is az lenne, ha vissztérne.