Lilgirlinthebigworld - Whatever

Mennyivel könnyebb lenne kertelés nélkül beszélgetni egymással. Nem ködösíteni, ha mondani vagy tenni akarsz valamit. Nem hablatyolni össze-vissza mikor vallani kell. Csak kimondani a dolgokat úgy ahogy vannak. "Szeretlek", "Tetszel", "Jól áll neked ez a ruha", "Ez nem a te színed", ... , "Megcsaltalak", "Már nem érzem ugyanazt és nem hiszem hogy ez változna" stb.

Mennyivel sokkal egyszerűbb és könnyebb lenne az élet, ha őszinték lennénk és nem fecsérelnénk a kelleténél tovább egymás idejét...

My heart refuses to let you go.

"I heard someone at the market say there are monsters walking along us."

"Monsters?"

"Masked, trying to appear as normal as you or I!"

I keep my expression neutral. "Yes, there are people wearing masks, but they're not the monsters."

"Then who are?"

"Those who make masks needed."

It wasn't like "I'm 13, it's trendy" so I wanted to die. It was more like questioning my whole existence at 6.

“Olyan távol voltunk a nemtől, de nem elég közel az igenhez. Így lett végül belőlünk egy biztos talán.”

— Alexander Levin

16

Én veled ellentétben nem sírok. Nem azért, mert nem akarok, hanem mert nem tudok. Dühös vagyok, hogy te is emlékeztettél arra, hogy mindenki más jobb, mint én.

Energia vámpírok

Úgy döntöttem újra megpróbálok segíteni a szüleimnek.

Két nap után úgy érzem magam, mint a zsebkendő, amit benne hagytam a nadrágomban majd kimostam.

Hogy ezek ketten mennyire mérgezőek! Gyűlölet, önimádat, undor és ezek kombinációja mindennapjaik szerves része, de mosolyogni egyikőjüket sem láttam. Másokat okolnak a hibáikért, de változtatni nem akarnak. Nem tudom hol van az a pont amikor lehet, érdemes kezet nyújtani, és hol van az a pont, amikor jobb ha a zsebedben hagyod a kezed.

Pár nap alatt ennyire leszívták az életkedvemet, nem is tudom hogy bírtak ki egymás mellett 30 évet.

Úgy tűnik csak akkor tudsz segíteni valakinek, ha ő maga már megtette az első lépéseket, és akar változni.

Úgy akarok eltűnni, hogy senki észre se vegye. Aztán ha jobb lesz, ha már nem fáj csak a létezés is: talán visszajövök.