A Mosoly Mögött Van Az A Rengeteg Fájdalom Amit Soha Senki Nem Fog Tudni és Megérteni

nézz rám úgy még egyszer, ahogy aznap este tetted

Amíg vele nem találkozol, ne bánd, hogy egyedül vagy. Várd ki azt, aki büszkén mutat be a szüleinek. Akinek soha nem leszel sok, ciki vagy akármi, amit már ezerszer hallottál másoktól. De nem tőle. Ő az, akinek a barátai rád mosolyognak majd bemutatkozáskor: "Áh, már sokat hallottunk rólad"-mondják. Ő már mesélt rólad. Sokat. Várd ki azt, aki felveszi a telefont, válaszol az üzeneteidre. Maradj egyedül, amíg nem ismered meg Őt, aki nem játszik veled, hanem őszinte. Aki nem azért lesz veled, mert jobb vagy a semminél, hanem mert számára jobb vagy bárkinél. Akkor is maradj egyedül, ha fáj. Mert Ő lesz az, aki betartja, amit ígér, aki emlékszik arra, amit megbeszéltetek, aki tudja, hogy az idő drága, és Ő minden szabad percét veled szeretné majd tölteni, nem pedig kifogásokat gyártani miért nem ér rá veled tölteni néhány órát. Ő az, aki mellett nem leszel második. Meglátod mekkora könnyebbség lesz, ha olyannal leszel együtt, aki belátja, ha hibázott. Aki beszél, kommunikál. Aki elmondja, ha valami bántja, még akkor is, ha ez a valami Te vagy. Ha nincs is mindig szenvedély, akkor is tudod, hogy nem kell azt fürkészned megcsal-e, mert őszinte. Mert, ha lenne más, ha lesz más, azt is meg fogja mondani. Maradj egyedül, amíg azzal nem találkozol, aki a legjobbat akarja kihozni belőled, anélkül hogy arra kényszerítene, változz meg miatta. Ő lesz az, aki motivál és értékel. Ha kell, minden nap. Aki tudja, hogy értékes vagy, hogy vártál rá, és Ő is várt Rád. Mert Ő az, aki tudni fogja, milyen nehéz volt rátalálnod, és ha már eljött, megbecsül Téged. Rád várt. Egymásra vártatok

“Az a bizonyos erzes Mikor vele vagy es semmi es senki mas nem tudja elterelni rola a figyelmed. Mikor talalkozas elott a hasad gorcsbe randul es mikor meglatod a szived ezerrel ver mint ami ki akar ugrani a helyerol. Mikor a szemebe nezel es olyan mintha almodnal. Amikor megoleled ugy erzed nem fogod tudni elengedni. Mikor csak nez rad es te azon agyalsz, hogy lehet valakit ennyire szeretni. Mikor elbucsusztok es mar akkor megol a hianya. Mikor nem ir orakon at mert dolga van es te aggodsz nincs-e baja es kozbe annyira hianyzik mint meg soha senkisem. Es az a pillantas amit nem tudsz kiverni a fejedbol. Az a pillantas erte el mind ezt. Az a pillantas tanitott meg ujra szeretni de oruletesen.”

—

Csinálhatnék úgy mintha semmi nem történt volna, de ez csak az agyamat téveszti meg, a szívem nem.

Te vagy a jég a whiskeymben, a mentol a cigimben, a tejszínhab a gofrimon és a sajt a lángosomon.

Nélküled is jó, de azért veled az igazi.

Hiányzik, hogy lássalak

és

hiányzik, hogy beszélgessünk.

Hiányzol.

Volt benned valami

amitől már az első perctől kezdve tudtam,

kurvára kellesz.

Jó poén volt haver, de miattad nem eszik.

Jó poén volt haver, de miattad számolja minden egyes nap a kalóriákat.

Jó poén volt haver, de megszállottja lett a súly vesztésnek.

Jó poén volt haver, de nem bír tükörbe nézni.

Jó poén volt haver, de a könnyei esténként patakokban hullik.

Jó poén volt haver, de sanyargatja magát.

Jó poén volt haver, de hánytatja magát.

Jó poén volt haver, de szorong a súlya miatt.

Jó poén volt haver... nem, nem volt jó poén.

“Halvány lila fingom nincs róla, hogy mit érzek iránta… Hogy mi ez az egész… Totál össze vagyok zavarodva. Úgyhogy betudom annak, hogy tinédzser vagyok és túltengenek bennem a hormonok…”

—

Szívjunk el egy cigit és szarjuk le, hogy körölöttünk megint széthullik minden.