Utálom Ezt Az Egyszer így- Egyszer úgy Dolgot

És próbáltam elrejteni a fájdalmat,

De azzal újabb fájdalmat okoztam magamnak

Az aranyhídról a mélybe szédültem

S ott egészen elvesztem

Még várok, bár reszket egész lényem

Valami hangra, valami fényre

A sötétben állva józanodok

Túl későn vettem észre a vihart

A taxira várok és fulladozok

Ez menthetetlen- súgja az utcai zaj

Nézz magadra.

Nézz rám.

Kinek fáj jobban?

Fáradt szemeiben még ég a remény

Ha dohányoznék, most biztos jólesne egy cigi

Egy kis penge,kis fájdalom

Ez nem is valódi,

csak megjátszom

Egyszerűen nem érdekel többé

Mi lenne,

ha a fejemben lévő kis hang

kicsit kedvesebb lenne?

Úgy érzem, mindent megtettem,

A harc talán nem ért semmit sem.

Láthatod, mennyit szenvedtem,

Édesem, kérlek, ne teszteld le