Privátban akartam irni, csak nem tudtam.
Csak pár posztodat láttam, de már most tudom, hogy nagyon erős vagy, és most még nem hiszed el, de bármit túlélsz! És csak hogy saját magamnak is ellent mondjak, az előző mondatomra, nem baj hogyha néha elgyengülsz. Sokkal erősebb leszel utána, és bármi lök is a padlóra bármikor, mindig fel kell, hogy állj.
Kitartást, és nagyon sajnálom apukádat!
nagyon aranyos vagy és ez most hihetetlenül jól esett🤍 köszönöm🖤
fél percre van szükségem ahhoz, hogy valakit a szívembe zárjak,
de egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy kiengedjem őt onnan
az sem számít, ha nagyon megbánt, mert akkoris szeretni fogom
talán nem fogunk többé beszélni, vagy találkozni, de hidd el
gondolni fogok rád minden nap, nem akarok, de nem tehetek ellene semmit
néha úgy érzem egésznap a temetőben
járkálnék legszívesebben
beszélgetnék a holtakkal
megkérdezném milyen az élet,
ha tényleg senki nem vesz észre
ha valóban szellemmé válnék
átsétálnának rajtam az emberek
elmennének a sírom mellett
és senkinek nem lenne fogalma arról
hogy nem mertem tovább lépni
és itt ragadtam
talán találkoznánk mégegyszer utoljára,
de valószínűleg benned meg volt
az a fajta bátorság, amit én nem örököltem
és mertél tovább menni az ismeretlenbe
ha azt terhelnék a szavak,
aki kimondta őket,
akkor máris kevesebb,
de ezzel együtt mégis több
szomorú ember lenne,
mert néha a gonoszok
és rosszak vannak többen
annyira szeretem néhány emberben azt, hogy másban csak a hibákat látják meg, magukban meg a legnagyobb hibájukat is tökéletesnek vélik.
nem baj, ha szereted magadat, és nem látod hibáknak azokat, amiket mi ( többiek ) annak hiszünk
de attól még nem kellene mindenkiben hibát keresni és ezzel megpróbálni tönkre tenni őket
kedves, senki sem tökéletes, és olyan hibákat felnagyítani, amin az adott ember dolgozni és javítani próbál, az undorító.
Azt mondták, hogy én úgyis mindig boldog vagyok, honnan tudnám, mi az a fájdalom?
Vajon tényleg nem veszik észre, hogy magányos perceimben csak meredek magam elé és próbálok nem sírni?
Vajon sejtik, hogy minden éjjel sírva alszom el a párnámba folytva a hangokat?
Hello, én vagyok a lány, aki mindig boldog, s nem ismeri mi az a fájdalom.
a magány új értelmet nyert
minél közelebb vagyunk a Karácsonyhoz,
annál rosszabbul alszom éjszakánként
adventi naptár
14. ablak
a karácsony nem karácsony nélküled