Amíg Vele Nem Találkozol, Ne Bánd, Hogy Egyedül Vagy. Várd Ki Azt, Aki Büszkén Mutat Be A Szüleinek.

Jöttél,és mindent felkavartál bennem amit csak lehetett.

Inni, cigizni, bulizni akarok. Ha már veled úgysem lehetek. Kavarni akarok egy ismeretlennel. Ha már neked úgysem kellek. Tombolni, élni akarok. Ha úgyis csak egyszer élünk. Rossz akarok lenni. Ha jóként nem feleltem meg.

emlékszem

amikor ha valami édeset írtál rögtön rohantam a csorgatni a nyálam amikor durván összevesztünk, és órákig sírtam, hogy “mi lesz velem ezek után?” amikor láttam, hogy azzal a lánnyal beszélsz, és elöntött a féltékenység amikor elhangzott valahol a neved, és egyből felkaptam rá a fejem amikor minden matematikai egyenletről te jutottál eszembe. és őszintén szerettelek szeretni, ilyenkor éreztem, hogy élek, hogy van valaki aki boldoggá tesz hogy különböző szituációkba képzeljem el magunkat, hogy legyen min mosolyognom, legyen min sírnom és töprengenem szerettem mikor megnevettettél, és feldobtad a napomat amikor próbáltál helyretenni, hogy ‘tehülye, ez így nincs jól.’ te jelentetted nekem a világot. köszönöm, hogy megmutattad milyen is szeretni.

“nekünk, nőknek van egy nagyon rossz szokásunk. ha nagyon szerelmesek vagyunk, képesek vagyunk pici szikrákból táplálkozni, amiket tűzzé nagyítunk, és sokkal többet látunk a dolgok mögé, mint amennyi valójában ott van. sokszor egy pillantás, vagy egy érintés levesz minket a lábunkról, és félreértjük az egészet. aztán ami még rosszabb: elkezdünk gondolkozni rajta.”

—

"Hogy ha ezt olvasod, kincsem..

Tudod, hogy rengetegszer elmerengek feleslegesnek tűnő dolgokon. Ilyen volt ez is. Néztem a tenyerem, mennyire érdekes az egész, az apró vonalak amik valamilyen alakzatot alkotnak. Fókuszálnod kell a szemeddel, hogy meglásd. A vonalak alatt ott futnak az ereid, ha végighúzod az ujjad az egyiken, vagy elszorítod picit, azt is látni, ahogyan visszafut az ér azokba a vékony kis ércsatornákba.

A vihar. Pontosan jól tudod, hogy szerelmese vagyok a viharoknak. Amint meghallottam egy kisebb dörgést, rohantam ki, hogy képsorozatot csináljak belőle, majd később a villámról. A falevelek, az esőcsepp a füvön, az apró kis rügyek a fán, az eper magja, a virágok belseje, a felhők, a színek és minden. Arról ábrándozom, hogy mindent meg akarok neked mutatni.

A szemem. A naphoz tudnám hasonlítani, de nem a színe miatt. Kis sugarakban barna, ott középen, majd körülötte zöld és néha kék.

A nyár, mikor annyira éget a nap, hogy egy hosszú autóút közben már csak azt látod az aszfaltról, mintha lángolna.

A tavasz, mikor egy-egy zápor után látod elvonulni a felhőket, majd az esőcseppek ragyognak a füvön.

A tél, mikor a befagyott ablakon egy apró kis csillagok körvonalazódnak, majd az ősz.

Szóval azon tűnődtem, hogy mennyire érdekes és csodálatos lesz számodra az az érzés, amiket szavakkal nem lehet kifejezni. Hogy reggel szabad szemmel is láthatod majd az ablakon beszűrődő napfényt. Talán a reggeli kissé álmos arcom és bőröm pont olyannak fogod látni ébredés után, mint ahogy mindig is szerettem volna, hogy láss.

Ha ezt olvasod, tudd, hogy szeretlek. Talán már nem is fáj annyira. Nem tudom neked megígérni, hogy én leszek a legtökéltesebb társ életed során, de tudd, hogy veled együtt fogok nevetni és sírni, neked szeretném a legcsodásabb életet biztosítani, majd azt szeretném, hogy minden nap egy élmény legyen számodra a velem "eltöltött" idő.

01. 21.

Rendben akarok lenni Jól akarok lenni. Elegem van a rémálmokból Elegem van a rossz napokból

Jxdn ft: Machine Gun Kelly — WANNA BE

Talán ha mindketten készen állunk majd egymásra;

újra találkozunk

Bizalom

Bíztam benned jobban, mint eddig bárkiben... Te erre mit csináltál?!

Elbasztad

Belső vihar

Üvöltök és tombolok, ajkaim mégis csukva vannak.

Gyere és ismerj meg. Tudd, milyen vagyok, ha csak három órát aludtam az éjjel, tudd, hogyan kezeld, ha hisztizem. Tudd meg, minek örülök a legjobban, mivel tudsz igazán boldoggá tenni, és élj is ezekkel a lehetőségekkel. Tudd, hogy mi az, ami leginkább felbosszant, mi az, ami megnyugtat. Ismerd azt az énem, aki elolvad egy kisgyerek láttán, ismerd azt, amelyik hajnali kettőkor a világ dolgain mereng, de ismerd azt is, amelyik energikus, és csak ontja magából a fényt a környezetére. Ismerd meg, milyen vagyok akkor, mikor nem látok mást, csak sötétséget, és húzz ki onnan. Ismerj akkor, mikor örülök, és tudd, hogy Veled is meg akarom osztani az örömöm. Ismerd a múltam, legyél a jövőm. Szeress akkor is, ha nincs kedvem senkihez, ha káosz szabadul el körülöttem, szeress, ha türelmesnek kell lenned velem, szeress akkor, ha sértve érzem magam a tetteidtől. Lásd milyen vagyok a szürke hétköznapokon, láss engem ha minden összejön, de láss akkor is, ha a dolgok összeomlanak körülöttem. Lásd meg az őszinte mosolyom, de lásd meg a szomorúságot is a hamisban. Lásd hogyan csillog a szemem, ha Rólad beszélek, lásd az üveges tekintetem, ha keserűséget érzek. Akarj engem, mikor nem érsz el odáig, ahol vagyok, de akkor se unj meg, ha bármikor karnyújtásnyira állok Tőled. Akarj engem boldoggá tenni és megóvni minden rossztól. Akarj fényt hozni az életembe, akarj engem mindenestül, minden hibámmal együttvéve, lelkemet testemet teljesen.

Azt mondtad, jobban meg akartál ismerni, mint bárki más. Hát gyere és ismerj meg.